Álomvilág - utószó

Szeretnék köszönetet mondani Liának az első számú olvasómnak, Vikinek, Cininek és Évinek akik végig kísérték a könyv íródását. Akik segítettek és javítgatták az írásaim.

A történetet pedig személyesen átélt érzelmek ihlették, de ez mellett néha a képzeletem szüleménye is.
Szerintem minden ember egy ilyen álomvilágban él, hol jó és rossz keveredik és néha nem tudja hol a helye. Mindenki megálmodik magának egy világot ahová be kell jutni és ahol ott is kell tudni maradni.

Vélemények amiket a könyv olvasása után írtatok:

„Nagyon tetszik a vége, hirtelen azt hittem, hogy szomorúan lesz vége, nem fognak járni, és aztán így lesz az egész, de meglepődtem és örültem, hogy végül nem, és együtt maradtak :) Az egész könyvről meg.. Tudod, hogy nagyon szeretem, amit írsz, és ezt is, az egész történet nagyon jó, van eleje, közepe (rosszal, jóval, nem egyhangú az egész) és vége is, ami nagyon jó :) Szóval szerintem ez egy nagyon szimpatikus kiskönyv, amit sokan fognak szeretni, mert jó története van és jól zárul :) Köszönöm, hogy átküldted, és nagyon tetszik. <3”

/Láng Viki/

„Egy könyv ami a jelent taglalja, ami rólad, rólam, és rólunk szól, amit ha a kezedbe veszel soha többé nem tudod majd letenni, mert magával ragad, és elrepít az álmok csodás világába!”

/Ábrahám Lia/

„Álmodj szépet nekem, körbe éred szívem,
Álmodj fényt, csillagok, s mindent mit adhatok.
Álmodj csendes kézfogást, mellyel barátot találsz,
Álmodj titkos simogatást, álmodj reggel éj után.
/Kormorán – Álmodj álmodót/”