Ezen a blogon gondjaimat, boldog perceimet szeretném megosztani veletek, hogy akivel hasonló történik lássa túl lehet lépni mindenen és lehet felhőtlenül boldognak lenni. Hisz valakinek a nagy világból sikerült. :)
2013. július 31., szerda
2013. július 30., kedd
Nézzünk filmet!
Nyár van és még nem volt filmes bejegyzés. De most! Na az van, hogy kedvenc filmem: Titanic. Oké mindenki ezerszer látta már meg minden, de nézzétek meg újra és újra. Én minden alkalomnál beleszeretek abba a filmbe. A másik film amit nagyon nagyon szeretek: Kedves John! azt is mindenkinek meg kéne néznie vagy a Hallgass a szívedre az is nagyon jó. Amit még imádok: 10 dolog amit utálok benned. Én ma éjjel a Szerelmes lányok című filmet készülök megnézni, bár még nem tudom milyen remélem jó lesz.
Jó filmnézést mindenkinek :)
Jó filmnézést mindenkinek :)
2013. július 29., hétfő
Táncolni szeretnék!
Most néztem olyan videókat amiken táncolok. És rájöttem, hogy táncolni akarok menni. Oké jövő héten tánctábor, de akkor is. Rendben hogy egész évben jártam salsára, társas tánc év elején, de akkor is. Hol vannak ezek a néptánchoz képest? Akarok ugróst meg lassút táncolni. Akarom most azt érezni, amit akkor szoktam, amikor népi táncolok. Fel akarom venni a szoknyát meg az inget és táncolni. Ennyi a legnagyobb vágyam most....
2013. július 28., vasárnap
2013. július 27., szombat
Elveszteni
http://www.youtube.com/watch?v=llIbSYKymr8
Igaz én eddig két rokonomat veszítettem el akit ismertem is. Egy volt aki nagyon fájt. A dédim. Nagyon szerettem őt, szerettem nála lenni, szerettem a sütijeit, meg mindent. 6 vagy 7 éves lehettem amikor meghalt. Emlékszem, hogy apa ölében ültem amikor csörgött a telefon mama hívott, hogy a dédi nincs többé. Először csak nevettem fel sem fogtam, aztán igen. Sírva fakadtam, hogy nekem ő nincs többé. Sokat sírtam akkor. Van, hogy még most is eszembe jut esténként és akkor is sírva fakadok, hogy milyen jó lenne most tőle tanulni, jobban megismerni.
Szép estét mindenkinek :)
Igaz én eddig két rokonomat veszítettem el akit ismertem is. Egy volt aki nagyon fájt. A dédim. Nagyon szerettem őt, szerettem nála lenni, szerettem a sütijeit, meg mindent. 6 vagy 7 éves lehettem amikor meghalt. Emlékszem, hogy apa ölében ültem amikor csörgött a telefon mama hívott, hogy a dédi nincs többé. Először csak nevettem fel sem fogtam, aztán igen. Sírva fakadtam, hogy nekem ő nincs többé. Sokat sírtam akkor. Van, hogy még most is eszembe jut esténként és akkor is sírva fakadok, hogy milyen jó lenne most tőle tanulni, jobban megismerni.
Szép estét mindenkinek :)
2013. július 26., péntek
Rohan az idő
Nyár van. Igen. Aki diákok nagy száma, ahogyan én is itthon vagyunk. A legtöbbnek a szüleik dolgoznak. Mit csinálnak a diákok nyáron? Elmennek a barátikkal fagyizni sétálni ide oda csavizni. Mások a terveik megvalósításán dolgoznak. Mások este bulizni mennek napközben meg pihennek. Vannak akik pedig egész nap otthon ülnek a gép vagy a tv előtt. Igen én is a legutóbbi csoporthoz tartoztam. Egész nap semmit nem csinálva ültem maximum olvastam. Délután elmentünk biciklizni este vissza a gép elé. Szégyenlem és nem szerettem azokat a nyarakat. Az utóbbi 2 talán már másabb volt. Ez az idei ilyen téren is kiváló. Nem ülök itthon, bár igen vagyok itthon is, de ha itthon is vagyok nem ülök a gép előtt. Elmegyek a barátommal vagy a barátnőimmel, táborba megyek s a többi. Jól érzem magam ezen a nyáron. De kedves drága jó sorstársaim ne üljetek annyit a gép vagy a tv előtt, mert bánom azokat az elvesztett nyarakat. Menjetek hát el a barátaitokkal valahova vagy egymáshoz menjetek át és éld a nyarat amíg még tart, mert észre sem veszed és vége.
8 hónap alatt
Csak úgy kíváncsiságból olvasgattam visszafele a bejegyzések között még a blog indulásának idejéről. Találtam egy bejegyzést ami kb. 8 hónapja született, ez: http://versekerzelmek.blogspot.hu/2012/11/alom.html
Hogy sok minden változott azóta az biztos. Akkor ez csak egy álom volt, bár még mással képzeltem el ezt. Most így 8 hónapra rá tegnap egy épp ilyen helyen ültem Attilával és néztük a vizet és hallgattuk a madarakat. Vállára hajtottam a fejem és magamba szívtam az illatát. Hát igen egy megvalósult álom ez az egész.
(majd csinálok képet erről a helyről ami mellesleg a kedvenc helyünk Attilával és felteszem ide, hogy lássátok mennyire szép és mennyire jó)
Szép napot este jövök a hétre tervezett emberi dolgos bejegyzéssel még.
Puszi mindenkinek :)
Hogy sok minden változott azóta az biztos. Akkor ez csak egy álom volt, bár még mással képzeltem el ezt. Most így 8 hónapra rá tegnap egy épp ilyen helyen ültem Attilával és néztük a vizet és hallgattuk a madarakat. Vállára hajtottam a fejem és magamba szívtam az illatát. Hát igen egy megvalósult álom ez az egész.
(majd csinálok képet erről a helyről ami mellesleg a kedvenc helyünk Attilával és felteszem ide, hogy lássátok mennyire szép és mennyire jó)
Szép napot este jövök a hétre tervezett emberi dolgos bejegyzéssel még.
Puszi mindenkinek :)
2013. július 25., csütörtök
Legújabb könyvem készül :)
Újra belevágtam a regényírásba. Ez egy kicsit inkább élménybeszámolós lesz és nehezebb lesz megírni, de belevágtam. Egyenlőre a borítóval lehet ismerkedni...
2013. július 24., szerda
Mélyből a csúcsra
Tudom, hogy már rengetegszer mondtam, de lehetséges. Élő példa vagyok rá én. Már elég régóta keresek, szenvedek. Az utóbbi egy évben már nagyon rosszá vált a dolog. Nagyon sokat voltam magam alatt, egyedül. Nagyon sokszor szerettem volna, ha nem csak barátok állnak mellettem. Volt egy időszak amikor senkitől nem akartam hallani, hogy szeret és csak barátok. Aztán annyira nagyon akartam már hallani, hogy valaki szeret és, hogy elég a barátokból kell valaki más is. Nagyon sokat sírtam, sok minden fájt, sokan megbántottak. Kezdtem azt hinni, hogy engem nem lehet szeretni és, hogy inkább apáca leszek, csak ne szenvedjek. Annyira akartam, hogy szeressen valaki, annyira akartam, hogy jó legyen minden. Most olvasgattam vissza a telefonomba írt naplóbejegyzéseket. Május 21-én volt egy amikor sírtam, mert akit szerettem barátnője lett és szörnyen fájt. Június 21-én már arról írok, hogy mennyire boldog vagyok. Egy hónap alatt minden megváltozott. Egy hónap alatt a nagy gödörből a csúcsra jöttem fel. De ha belegondolok akkor egy hét. Az az egy hét ami alatt beleszerettem és megismertük egymást. Az az egy hét változtatott meg mindent. De ha valaki emlékszik még akkor volt egy idő, hogy nem tudtam blogolni, mert annyira nem volt erőm. Abból is sikerült kimásznom, bár akkor rögtön a következő gödörbe zuhantam. Lehet, hogy kell hozzá valaki aki elfeledteti a rosszakat. Igen lehet még én is abban a gödörben vergődnék, ha nem jön a barátom, aki segít kijönni. De egyet tudok. Az élet lehet, hogy nagyon sokáig rosszat ad, de nem véletlen. A sok-sok rossz után kell jönnie valami nagyon jónak. Sok szenvedés után a felhőtlen boldogságnak. Az élet kiegyenlíti a dolgokat. Csak hagyni kell és hinni ebben. Lehet az életünk legmélyebb gödréből a legmagasabb csúcsra jutni.
Szép napot :)
Szép napot :)
2013. július 23., kedd
Idegesítő dolgok
Van pár dolog amit nagyon nem szeretek, ha az emberek az utcán/étterembe vagy csak szimplán a nagyközönség előtt csinálnak.
Na azt hiszem ezek azok, amiket nagyon nem bírok elviselni. Az elsőt és az utolsót nagyon nem...
Szép nyári estét mindenkinek: Viki :)
- Csókolózás. Egyszerűen undorodom attól, ha egy pár egymás szájában mászik közterületen vagy étterembe. Undorító. Nekem is van barátom, de akkor is annak tartom. Csinálják olyan helyen ahol nem látja ország világ.
- Bájcseverészés. Ez a másik amitől kiráz a hideg. Jön a néni a buszon vagy ismerőssel futok össze és valami mindenképp mondd. Nagyon aranyos, de amikor jó szándékból, de beszólogat.....
- Kutyasétáltatás póráz nélkül. Oké, hogy van kutyus meg tud sétálni úgy hogy nincs rajta póráz, de azért találták ki, hogy azzal sétáltassuk. Félek a kutyáktól ez is lehet baj, de akkor is.
- Fenéktapizás. Na a másik amit a párok közkedvelten csinálnak az utcán. Nem lehetne ezt nem nyilvános helyen?
Na azt hiszem ezek azok, amiket nagyon nem bírok elviselni. Az elsőt és az utolsót nagyon nem...
Szép nyári estét mindenkinek: Viki :)
2013. július 22., hétfő
Fiú-lány barátság
Erről a témáról egy időben nagyon sokat tudtam és nagyon sokat is írtam. Általában én voltam mindig az a fél aki kisebb-nagyobb ideig láttam A barátomat is a fiú barátaimban, nem csak EGY barátot. Aztán nem tudom. Valahogyan mindig rájöttem, hogy barátok vagyunk nem kellene elrontani. Két barátot veszítettem el ezzel és tanultam belőle, többet nem akarok. Azt mondják a fiú-lány barátságokban az egyik fél mindig jobban szeret. Nem tudom ez mennyire igaz. Nagyon sokáig tagadtam, de lehet benne valami. Most megint tagadom. Szerintem van, hogy valamelyik fél többet érez barátságnál, de van, hogy nem. Ez egyéni mindenkinél. Most nehogy egy lánynak azért ne legyenek fiú barátai mert, hogy beléjük fog szeretni vagy egy fiúnak ezen okok miatt ne legyen lány barátai. Nem egyáltalán nem biztos hogy beleszeret egyik fél a másikba. Igen nem tagadom szörnyű érzés az ha beleszeretsz egy barátodba és tudod, hogy csak barátok lehettek. Amennyit én szenvedtem már ilyenektől.... De nem érdekel. Igazából nagyon sokat szenvedtem a legjobb fiú barátom miatt, de rájöttem egy év kellett hozzá, de rájöttem, hogy nekem ő csak barátnak kell, de annak igen és annak nagyon is jó. Nehéz volt, szenvedtem, fájt nagyon olykor, de nem adnám őt oda akkor sem ha azt mondják visszacsinálhatom. Nem kell ez a sok fájdalom, de akkor őt elvesszünk. Inkább fájjon, de az, hogy valaki egy baráttól megfosszon... köszi nem. Szóval nem tudom. Nem éri meg azért mert beleszerethetsz feladni valami, ami jó is lehet. A Hallgass a szívedre című filmben volt ez a mondat: Nem adok fel valamit azért mert nehéz, de ugyan akkor jó is lehet. Teljesen igaz. Ha valami jó lehet miért kéne feladni? Mert nehéz is? Vagy bele sem vágni? Nem tudhatod mi lesz a vége. Soha nem tudhatod.
Most jelen pillanatban ezt gondolom a fiú-lány barátságról. A véleményem változott igaz, de nem véletlen.
Szép estét :)
Most jelen pillanatban ezt gondolom a fiú-lány barátságról. A véleményem változott igaz, de nem véletlen.
Szép estét :)
2013. július 19., péntek
Tervek
A hétvégére egy icipicit eltűnök. Aztán hétfőtől egész héten át emberi dolgokkal fogok foglalkozni itt a blogon egy kicsit. Lelkizünk majd, így is mondhatnám. Gondolok itt például: mi az ami elviselhetetlen, fiú-lány barátság, észrevehető és észrevehetetlen dolgok, stb. Szóval ilyesmikkel fogok foglalkozni most egy kicsit. Aztán augusztus elején szeretném kicsit az idézeteknek verseknek átadni megint a terepet, mert mostanság megint nagyon sokat olvasgatok ezekből. Augusztus közepe - vége fele majd a gimiről, félelmekről, kihívásokról, tervekről, sikerekről lesz szó. A nyár utolsó hónapja legvégén értékelem a nyarat, hogy mennyire sikerült megvalósítani terveimet és mi az amit nem pedig szerettem volna.
Hát ezek a terveim most, remélem hogy sikerül is beváltani őket. A hétvégére megint csak a visszafele olvasgatást ajánlom mindenkinek, mert magamon érzem, hogy egy nagy gödörből is ki lehet mászni. Szóval olvasgassatok visszafele akár még az idézetes - verses időszakból, akár már a naplóblogosból.
Szép hétvégét mindenkinek, jó olvasgatást, hétfőn jövök a fent elmondott témával.
Puszi :)
Hát ezek a terveim most, remélem hogy sikerül is beváltani őket. A hétvégére megint csak a visszafele olvasgatást ajánlom mindenkinek, mert magamon érzem, hogy egy nagy gödörből is ki lehet mászni. Szóval olvasgassatok visszafele akár még az idézetes - verses időszakból, akár már a naplóblogosból.
Szép hétvégét mindenkinek, jó olvasgatást, hétfőn jövök a fent elmondott témával.
Puszi :)
Holnap!
Holnap falunap. Eddig mindig a családommal mentem és irigykedve néztem azokra akik a haverokkal, barátnőjükkel vagy barátjukkal vettek részt a programokon. Na most én is a barátommal nézem majd meg az esti koncertet. Boldog vagyok, hogy itt lesz az én falumba, a házunkba és részt vesz velem ezen az eseményen. :)
Szép nyári estét mindenkinek: Viki :)
Szép nyári estét mindenkinek: Viki :)
2013. július 18., csütörtök
2013. július 17., szerda
Kéz a kézben
Egy hónapja hánynom kellett az ilyentől... Bár nem sok párt láttam, de ha egyet is rosszul lettem. Ma meg már kb. tőlem és a barátomtól hánynak mások. Épp egyik nap beszéltük Attilával, hogy mennyire kevés 15 éves pár rohangál az utcákon... Nem is találkoztunk még eggyel sem. A másik amin kiakadtunk egyik nap, hogy hogyan sétálnak kézen fogva a párok... Mert van akik csak a kiujjukat fogják egymásnak (na ezen nevettünk nagyokat), aztán vannak akik mint az idős párok fogják egymás kezét, vannak akik a képen is látható módon csak sokkal lazábban aminek értelme megint nincs. Meg van ami a képen is van ahogy mi is sétálunk...
Szép álmokat :)
Szép álmokat :)
2013. július 16., kedd
A boldogsághoz vezető út
Nagy gondolkodások után találtam végre egy témát amit jól ki tudok fejteni. A boldogsághoz vezető út...
Vajon mennyire jó ha az a bizonyos út tele van rögökkel és bukkanókkal amiken folyton elesünk? Vagy tán az a jó ha minden simán megy? Ha nincs akadály előttünk? Vajon melyik esetben leszünk boldogabbak? Számít ez egyáltalán? Van akinek igen van akinek nem. Nagyon sokáig tartottam úgy, hogy biztosan boldog leszek majd valakivel, ha már ennyi sok rosszon átmentem vele/érte. Aztán kezdtem rádöbbenni, hogy ez nem biztos, hogy így lesz. Lehet, hogy nagyon sokat szenvedtem miatta, de az nem jelenti azt, hogy egyszer majd mi ketten. Kezdtem rájönni, hogy túl sok minden rossz volt már a dologban ahhoz, hogy valami jó legyen vele a vége. Sokszor voltam már úgy, de akkor nagyon elhatároztam magam, hogy igen ennyi volt. Nagyon jó barátok vagyunk és maradunk is, de nekem nem számít már úgy. Talán kellett hozzá valaki. Az a valaki aki kihozott ebből a gödörből. Aki megmutatta, hogy igen is lehet minden szép és igen is fontos vagyok úgy is valakinek, neki. De az igazság az, hogy vele nem éltem meg ez előtt semmit. Ismertem, de még sem. Sose beszéltünk. Aztán jött az a két nap. Az osztálykirándulás. Amikor nagyon sok minden történt kettőnkkel. Amikor rájöttem, hogy neki fontos vagyok. Aztán az egy hét végigbeszélgetett éjszakák, kedves szavak. Aztán jött az a péntek. Amikor minden világossá vált. Akkor már tudtam jól. Ő szeret és én is őt. Nem tudtam mi lesz még, csak azt, hogy mi ketten vagyunk. Aztán első randi, első csók. Aztán meg már minden ment magától. Azóta eltelt 3 hét és 4 nap. Boldogságban, szeretetben. Mert tudom, ő tényleg szeret és én is teljes szívemből szeretem őt. Szóval hogy kellenek-e nagy rögök és esések a boldogsághoz? Nem minden esetben. Elég az is ha simán megy minden? Elég, csak szeretni kell egymást. Arra meg rájöttem, aki egyszer csak barátom lesz, az soha többet nem is lesz több.
Nem szokásom neveket írni, de most elfogom mondani. Már nem vagyok egyedül. Már ketten vagyunk Attila és Viki.
Én ezt gondolom most jelen pillanatban erről. Nem is igazán a címről szólt, hanem egy történet ami igaz és amiből sok mindent lehet tanulni, még nekem is, akivel ez mind megtörtént.

Szép nyári délutánt mindenkinek: Viki :)
Vajon mennyire jó ha az a bizonyos út tele van rögökkel és bukkanókkal amiken folyton elesünk? Vagy tán az a jó ha minden simán megy? Ha nincs akadály előttünk? Vajon melyik esetben leszünk boldogabbak? Számít ez egyáltalán? Van akinek igen van akinek nem. Nagyon sokáig tartottam úgy, hogy biztosan boldog leszek majd valakivel, ha már ennyi sok rosszon átmentem vele/érte. Aztán kezdtem rádöbbenni, hogy ez nem biztos, hogy így lesz. Lehet, hogy nagyon sokat szenvedtem miatta, de az nem jelenti azt, hogy egyszer majd mi ketten. Kezdtem rájönni, hogy túl sok minden rossz volt már a dologban ahhoz, hogy valami jó legyen vele a vége. Sokszor voltam már úgy, de akkor nagyon elhatároztam magam, hogy igen ennyi volt. Nagyon jó barátok vagyunk és maradunk is, de nekem nem számít már úgy. Talán kellett hozzá valaki. Az a valaki aki kihozott ebből a gödörből. Aki megmutatta, hogy igen is lehet minden szép és igen is fontos vagyok úgy is valakinek, neki. De az igazság az, hogy vele nem éltem meg ez előtt semmit. Ismertem, de még sem. Sose beszéltünk. Aztán jött az a két nap. Az osztálykirándulás. Amikor nagyon sok minden történt kettőnkkel. Amikor rájöttem, hogy neki fontos vagyok. Aztán az egy hét végigbeszélgetett éjszakák, kedves szavak. Aztán jött az a péntek. Amikor minden világossá vált. Akkor már tudtam jól. Ő szeret és én is őt. Nem tudtam mi lesz még, csak azt, hogy mi ketten vagyunk. Aztán első randi, első csók. Aztán meg már minden ment magától. Azóta eltelt 3 hét és 4 nap. Boldogságban, szeretetben. Mert tudom, ő tényleg szeret és én is teljes szívemből szeretem őt. Szóval hogy kellenek-e nagy rögök és esések a boldogsághoz? Nem minden esetben. Elég az is ha simán megy minden? Elég, csak szeretni kell egymást. Arra meg rájöttem, aki egyszer csak barátom lesz, az soha többet nem is lesz több.
Nem szokásom neveket írni, de most elfogom mondani. Már nem vagyok egyedül. Már ketten vagyunk Attila és Viki.
Én ezt gondolom most jelen pillanatban erről. Nem is igazán a címről szólt, hanem egy történet ami igaz és amiből sok mindent lehet tanulni, még nekem is, akivel ez mind megtörtént.

Szép nyári délutánt mindenkinek: Viki :)
2013. július 15., hétfő
Gyönyörű dal
http://www.youtube.com/watch?v=CBjjHn8flsA
Kormorán-Amíg élünk
Ezzel a dallal kívánok mindenkinek varázslatos éjszakát! :)
Kormorán-Amíg élünk
Ezzel a dallal kívánok mindenkinek varázslatos éjszakát! :)
2013. július 14., vasárnap
Fény az életemben
Annyi rosszat kaptam már, mindenki csak bántott,
Kiutat kerestem, de csak sötétség látszott.
Mindig ugyan az az alagút, ugyan az az éjszaka,
Nem jött fény mi segíthetett volna.
Szerettem, de sosem szerettek,
Kerestem, de sosem kerestek.
Szomorú voltam, nem tudtam mi lesz,
Válaszokat kerestem a semmiben.
Aztán jöttél te aki kedves voltál velem,
akinek voltam valaki a szemében.
Beléd szerettem.
Te is belém szerettél.
Te vagy a fény az életembe, ki megfogtad kezem és kivittél
Ki itt vagy most is és fogod kezem.
Szeretlek!
Csak egy szó, de nagyot mondd.
Könnyeim hullnak, de már nem vagyok szomorú.
Boldog vagyok, mert te vagy nekem.
Te vagy az akit szeretek és aki végre viszont szeret!
Köszönök neked e versben mindent, mit tettél értem,
Köszönök neked e versben mindent, mit tettél értem,
Hogy az vagy aki vagy és nekem vagy én meg neked vagyok.
Szeretlek! Kicsi szó, de sokat elmondd.
/saját/
Ezek vagyunk
Ezek voltunk mi 65-en Pusztavámon. Egy hét. Hülyülések, egy dal ami minden zúgból hallatszott, beszélgetések, éjjeli őrség, nevetések. Minden ami kell. Jó volt veletek. :)
2013. július 13., szombat
Csoda hét
Egy csodás hetet tölthettem Pusztavámon a barátaimmal. Nagyon jól éreztem magam. Remélem mindenkinek tartalmas és szép hete volt.
Szép álmokat :)
Szép álmokat :)
2013. július 6., szombat
Holnap tábor!! :D
Már annyira várom már. Egy csoda hét a barátaimmal a legjobb barátnőmmel egy sátorba. Nagyon jó lesz már most tudom. Élvezni fogom ezt az egy hetet sátorba az erdő szélén. Ki kell pihenni mind azt ami itt történt velem. A sulit, azt az 5 hónap lelkileg roncs életet, azt hogy 2 hét leforgása alatt a lelki roncsból a világ legboldogabb embere lettem. Sok minden történt nagyon gyorsan, ami nagyon jó meg minden, de ki kell ereszteni ami a roncs után ott maradt bent. Erre is jó lesz ez az egy hét. Meg arra, hogy jól érezzük magunkat. Persze épp most elmenni amikor annyira nagyon álom a világom. Persze igen tudom nagyon fog hiányozni, de kibírom. Nehéz lesz de van telefon és tudom, hogy szeret meg hogy én is őt, szóval nem lesz gond. Ott lesz a barátnőm aki majd tereli a gondolataimat.
Persze mivel holnaptól nem leszek itthon kicsit ezt a helyet is elhagyom, szóval nem lesz új bejegyzés. Ha tudok még is akkor majd rakok ki dolgokat, de nem tudom erre mennyi esély van. Addig is olvasgassatok visszafelé egy kicsit. Olvassátok el, hogy mennyire a gödör alján voltam aztán jött a csúcs és megint gödör és hogy hol vagyok most. Ajánlom visszaolvasni ebben az egy hétben, tanulságos és érdekes az élet ezen kicsiny szakaszában történt dolgok.
Szép hétvégét és aztán szép hetet mindenkinek :)
Persze mivel holnaptól nem leszek itthon kicsit ezt a helyet is elhagyom, szóval nem lesz új bejegyzés. Ha tudok még is akkor majd rakok ki dolgokat, de nem tudom erre mennyi esély van. Addig is olvasgassatok visszafelé egy kicsit. Olvassátok el, hogy mennyire a gödör alján voltam aztán jött a csúcs és megint gödör és hogy hol vagyok most. Ajánlom visszaolvasni ebben az egy hétben, tanulságos és érdekes az élet ezen kicsiny szakaszában történt dolgok.
Szép hétvégét és aztán szép hetet mindenkinek :)
2013. július 5., péntek
Nagy álmok
Mennyi álma van az embernek. Mindennel kapcsolatban. Munka, gyerek, suli, társ, stb. Annyi mindenről álmodozunk. Az első napról a gimiben, az álom munkahelyünkről, az esküvőnkről, a gyerekeinkről, és arról akiben megtaláljuk majd a másik felünket. Ezeknek van, hogy fele sem teljesül, van hogy semmi és van hogy nagy része. De milyen is ha egy álom közepén találod magad? Milyen az, ha amit minden este elalvás előtt elgondoltál most valóság? Hogy milyen érzés ébren élni az álmokat? Milyen valamit tényleg úgy csinálni mint álmainkba? Aki megélte tudja úgy is, aki nem annak teljes szívemből kívánom, hogy legyen ilyen élménye, mert fantasztikus, nincsenek rá emberi szavak. Annyi év remény és kétely után. Annyi rossz után. Mindig jön majd valami igazán jó, valami igazán boldog időszak.
Varázslatos estét és hétvégét mindenkinek: Viki :)
Varázslatos estét és hétvégét mindenkinek: Viki :)
2013. július 4., csütörtök
Hallgass a szívedre!
Hallgass a szívedre!
Gondolok ez alatt a filmre, a Roxette dalára vagy magára a valóságra, amikor ezt kell tenni.
Gondolok ez alatt a filmre, a Roxette dalára vagy magára a valóságra, amikor ezt kell tenni.
http://vimeo.com/56298313
Vajon mi az okos dolog? Mindig a szívünkre hallgatni vagy tán néha az eszünkre? Vagy egyszer ez egyszer az? Mégis mi az amiben a szívünkre kell hallgatni? Mindenki találja meg maga a választ......
Vajon mi az okos dolog? Mindig a szívünkre hallgatni vagy tán néha az eszünkre? Vagy egyszer ez egyszer az? Mégis mi az amiben a szívünkre kell hallgatni? Mindenki találja meg maga a választ......
2013. július 3., szerda
Kedvenc kosztümös filmek
Ma úgy döntöttem kedvenc kosztümös filmjeim listáját osztom meg veletek.
Emma
Abszolút kedvenc :)

Büszkeség és balítélet
Most csak kettőt hoztam, de nagyon szeretem ezeket a filmeket és úgy amúgy a Jane Austen filmeket....
2013. július 2., kedd
2013. július 1., hétfő
Barátok a négyzeten
Ha már a héten matek táborban vagyok, akkor adjunk ilyen címet ennek a bejegyzésnek... Igazából ugye tegnap végre nálam jártak a legjobb barátaim és a kedvenc zenekarom is.... Fúú nagyon nagyon jó volt... A drága barátaim közrefogtak és kivittek, hogy azonnal mesélnem kell nekik... Azt mondták ki vagyok virulva és sugázik belőlem a boldogság és ezt végre jó látniuk.... Szóval nagyon nagyon jó volt a tegnapi napom :D Minden jól alakul most és ezt nagyon élvezem....
Szép napot :)
Szép napot :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)













