Már annyira várom már. Egy csoda hét a barátaimmal a legjobb barátnőmmel egy sátorba. Nagyon jó lesz már most tudom. Élvezni fogom ezt az egy hetet sátorba az erdő szélén. Ki kell pihenni mind azt ami itt történt velem. A sulit, azt az 5 hónap lelkileg roncs életet, azt hogy 2 hét leforgása alatt a lelki roncsból a világ legboldogabb embere lettem. Sok minden történt nagyon gyorsan, ami nagyon jó meg minden, de ki kell ereszteni ami a roncs után ott maradt bent. Erre is jó lesz ez az egy hét. Meg arra, hogy jól érezzük magunkat. Persze épp most elmenni amikor annyira nagyon álom a világom. Persze igen tudom nagyon fog hiányozni, de kibírom. Nehéz lesz de van telefon és tudom, hogy szeret meg hogy én is őt, szóval nem lesz gond. Ott lesz a barátnőm aki majd tereli a gondolataimat.
Persze mivel holnaptól nem leszek itthon kicsit ezt a helyet is elhagyom, szóval nem lesz új bejegyzés. Ha tudok még is akkor majd rakok ki dolgokat, de nem tudom erre mennyi esély van. Addig is olvasgassatok visszafelé egy kicsit. Olvassátok el, hogy mennyire a gödör alján voltam aztán jött a csúcs és megint gödör és hogy hol vagyok most. Ajánlom visszaolvasni ebben az egy hétben, tanulságos és érdekes az élet ezen kicsiny szakaszában történt dolgok.
Szép hétvégét és aztán szép hetet mindenkinek :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése