Bizonytalanság most az életem,
Nem tudom szeretsz -e, s hogy én szerethetlek -e?
Szeretlek, de vajon okos dolog -e ez?
Egyszer így érzek, másszor úgy,
És te, te csak megkevered a gondolataim.
Egyik percben tudom, hiszem, hogy szeretsz.
S a másikban? Már nem vagyok benne biztos,
Csak remélni merek.
Imádkozom én a Feljebb valóhoz, hogy boldog legyek veled,
De Te vajon ugyan így teszel?
Szeretsz -e, óh mondd meg.
Az Úr kegyes lesz -e hozzánk,
s egyszer valaha az életben boldog lehetek -e veled?
Nem tudom meddig kell rád várnom, hogy érdemes -e,
De várok, várok ameddig kell, mert Szeretlek!
Sok bennem a kérdés, melyre válasz nem tudom van -e
De ha van, akkor remélem, hogy olyan amivel boldog leszek.
Sok kérdésre nincsen válasz, ma még nincs,
De holnap vagy holnapután vagy tán azután megkapom,
Hiszem, Tudom, Remélem, Szeretsz Te is Engemet, úgy ahogy én is Tégedet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése