Itt ülök szótlanul, némán egy széken,
s közben Rád gondolok éppen.
Pedig Te csak barát vagy semmi több,
de a szívem mintha jobban dobbant az előbb.
Talán mert Te jársz a fejemben?
nem is értem magam ebben.
Mi történik velem?
már nem is értem...
Pedig eddig csak egy fiút szerettem,
de belőle már azt hiszem elegem!
Akkor most mi van, őt szeretem???
vagy miért hiányzik más nekem?
Össze vagyok zavarodva, nem tudom mit érzek,
de mikor ott vagyok, s a járdán megyek...
...tudom megváltozik a levegő köztünk,
s mindig puszival köszönünk.
Váltunk pár szót, mindig is megértettük egymást,
s érzem közben a változást.
Nem tudom ő hogy gondolja,
szórakozik vagy komolyan mondja?
Félek... félek, hogy ő is összetöri a szívemet,
de reménykedek, mert szenvedtem eleget.
Szeretném ha lenne már ki szeretne,
s soha el nem engedne!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése