Június 26-án vasárnap érkeztünk meg, de volt, aki csak hétfőn jött. A hét folyamán megtanultuk a Csillagok csillagok és a Lámpás emberek című Kormorán dalokat, illetve készültünk szóló számokkal is, a szombati záró koncertre. A napközbeni próbák mellett ugyanakkor karkötőt csomóztunk és csillámtetkót csináltunk. Az estéket pedig rengeteg beszélgetés és felhőtlen jókedv jellemezte. Egy este volt táncház is, ami én személy szerint nagyon élveztem.
Nagyon jó volt újra látni olyan embereket, akiket egy éve láttam utoljára és jó volt megismerni új embereket is.
Szombaton a koncert előtt a szóló műsorokat adták elő a táborlakók. Idén is én kaptam a megtisztelő feladatot, hogy vezethettem a kis táborzáró műsort. Utána pedig a Kormorán koncerten elénekeltük a megtanult dalokat és az előző évek során már tudott dalokat a zenekarral.
Ez a hét megint egy fantasztikus hét volt. Akkor is ha volt benne rossz perc. Mert a jó dolgok maradnak meg. A társaság, a jókedv és az a hatalmas erő amit itt kaptam megint. Egy olyan elmondhatatlan jó érzés, ami megmarad örökre. Idén is köszönet Szűts Istvánnak, hogy megszervezte nekünk a tábort, Kunszállás polgármesterének és a művelődési ház igazgatójának, hogy a segítségünkre voltak és élvezhettük a falu vendégszeretetét.
Imádtam veletek lenni megint és remélem az élet úgy hozza, hogy minél hamarabb újra találkozhatunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése