SMP 2015 - Krakkó

A múlt hétvégén iskolánk egy kis csoportjával Krakkóba utaztunk a piarista találkozóra. Az utunk pénteken kora reggel kezdődött vonattal Pestig, majd onnan busszal Krakkóig. Az utazás hosszú és fárasztó volt, de utunk alatt összeismerkedtünk a nagykanizsai Piárosokkal. 12 óra utazás után érkeztünk meg a lengyel város Piarista gimnáziumába. Ott eligazítottak minket és elfoglalhattuk a szobáinknak kijelölt osztálytermeket. Majd vacsorázni indultunk. Utána pedig egy kis bemutatkozó program volt, ahol minden ország előadott egy kis műsort. Voltak ott lengyelek, csehek, osztrákok és mi magyarok Nagykanizsáról, Szegedről, Vácról, Kecskemétről és mi Mosonmagyaróvárról. Ezzel a jó nagy csapattal énekeltünk egy dalt. :) A 2 órás program után egy imádság volt soron. Egy tornatermet rendeztek be a szervezők. Gyönyörű volt az oltár, a gyertyákkal való világítás. Nagyon meghitt, nagyon nyugodt és áhitatos volt a hangulat.Egy tornateremnyi fiatal között ültem, akik, bár a világ más más pontjáról, de azért voltak ott, amiért én. Azért, hogy közelebb kerüljenek Istenhez és tisztább legyen a szívük, hogy jobb emberek legyünk. Nagyon megragadó volt.

Másnap reggel mi magyarok egy közös imádsággal indítottuk el a napunkat. Reggeli után pedig városnézésre indultunk. Megnéztük Krakkó belvárosát, 3 kedves lengyel diák vezetésével. Szerintem nagyon szép város, nekem nagyon tetszett. Majd kis szabadidő után tovább indultunk, hogy csatlakozzunk a többiekhez az Isteni Irgalmasság bazilikánál. Ez egy nagyon modern épületegyüttes. Volt ott egy kápolna, ami magyar szentek mozaikjaival volt díszítve. Itt imádkoztunk és énekeltünk. Majd csoportképet készítettünk a többiekkel.
Mikor visszaértünk megebédeltünk és egy kis pihenő után egy előadáson vettünk részt, amit egy szexológus pap tartott. Engem ez eléggé meglepett és kicsit furcsáltam is. De azért jó előadást tartott, bár a végét nem nagyon értettük a tolmácsolás nehézsége miatt.
Ezután szentmisén vettünk részt, majd lengyel fiatalok adtak műsort. Az este fenmaradó részében egy ilyen táncos party volt. Én nagyon élveztem, hogy megadott koreográfiát mutattak és mindenki azt táncolta, volt közte egy magyar néptánc is. Közben mi óváriak összebarátkoztunk lengyelekkel. Közös nyelvként az angolt használtuk, ami olykor viccesre sikerült, mert volt hogy nekik nem jutott eszükbe egy egy szó, azt mondták lengyelül és volt, hogy nekünk, azt pedig mi magyarul. De azért nagyjából megértettük egymást és szép estét töltöttünk el. A buli után egy esti imádság volt. Eléggé érdekelt, hogy hogyan lesz csend a buli után és hogyan fog mindenki magába mélyedni. Persze nem volt gond ezzel. 4 piarista szerzetes beszélt a hivatásáról. Közben énekeltünk és imádkoztunk.

Vasárnap reggel az imádság és a reggeli után misére indultunk. Sajnos ez volt az utolsó program, amin mi magyarok részt tudtunk venni, ugyanis hosszú út állt még előttünk.
Persze a buszon aztán mindenki aludt. Pesttől pedig a vonaton már annyira fáradtak voltunk, hogy mindenen nevettünk és nem tudtunk csendbe lenni.

Összefoglalva nagyon szép és tartalmas hétvégét tudhatok magam mögött. Azt hiszem mindenki nevében megköszönhetem azt, hogy a lengyelek megszervezték ezt az egészet. Az óváriak nevében, hogy Zsuzsa néni és Ildikó néni a hétvégéjét beáldozva elvitt minket.
Sajnálom, hogy csak 11. osztályra jött meg az eszem, hogy elmenjek egy ilyen találkozóra.