Minden ember élete egy hosszú utazás. Van aki 100 évig utazik van aki csak 40 és van aki csupán pár èvig. Minden életút vége szörnyű a hozzátartozóknak. De ilyenkor nem az utolsó perceken kellene gondolkodni hanem hogy milyen csodás emlékeket éltünk meg együtt. Egyik ember se tudja hogy hány napja van még hátra. Minden napot meg kellene élni úgy mintha az utolsó lenne. Ès ebbe senki nem gondol bele: mi van ha ez az utolsó napom vele? Minden este úgy kelle lefeküdni hogy senkivel nem vagy haragba mert mi van ha reggelre már nem ezen a földön lesz.
Súlyos és nehéz dolgok ezek....
Ezen a blogon gondjaimat, boldog perceimet szeretném megosztani veletek, hogy akivel hasonló történik lássa túl lehet lépni mindenen és lehet felhőtlenül boldognak lenni. Hisz valakinek a nagy világból sikerült. :)
2014. március 30., vasárnap
Út
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése