Van akiket a társaik vezetnek és vannak akik a saját fejük után mennek. Ha valakit a környezete vezet az vajon lehet-e olyan amilyen ő szeretne? Nem. Mi van azonban ha valaki felvállalja, hogy ki ő, mit szeret, stb. Lehet, hogy kiközösítik, lehet hogy elveszít barátok, lehet hogy más lesz mint a többiek. Kérdezem én: baj ez? Nem azt mondom, hogy mindenki legyen különc, de tudni kell egy - egy dologban magunkat adni, okosabbnak lenni, felnőttebbnek lenni.
Van aki tervezget van aki spontán él. Kell-e bajon tervezgetni az egész életet vagy nem? Kell-e nagy álmokat szőni ahhoz hogy boldogok legyünk? Erre nehéz a válasz, de egyet tudok. Régebben mindig nagyon nagy álmokat kerestem és minden dolog amit szerettem volna szétfoszlott, mert nem a jelenre koncentráltam. Aztán megfogadtam. Kinyitom a szívem, elfelejtem a rosszakat és nem tervezek. Akkor pedig minden jóra fordult. Minden amit szerettem volna megtörtént. És azóta is így élek, azóta is boldog vagyok és megvan minden amit szerettem volna.
Szép estét mindenkinek :)
(azért ez a kép, mert egyáltalán nincs téli, januári hangulatom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése