“Azt hiszik egy fiatalnak olyan könnyű az élete. Azt hiszik a tanuláson kívül semmi gondja. Pedig ott van , a család, barátok, szerelem, problémák, fájdalom, érzelmek, (…).
A családom hajt, hogy tanuljak, mert nem viszem semmire. Leszól amiatt aki vagyok. Elvárja, hogy megfeleljek!
A barátaim el várják a segítségem. Gondjaikat a vállamra pakolják.
A szerelem üldöz és azt játssza, hogy olyanokkal hozza össze utam akiknek én nem kellek. Aztán jól kinevet.
Problémáim vannak magammal, a világommal, a múltammal, a jelenemmel, a tetteimmel,(…).
A fájdalom a bal vállam fölött ül és mindig lelkemben tombol ha rosszul cselekszem, döntőm, ha sértés ér vagy elutasítás(…).
Az érzelmek váltakoznak bennem mint a napszakok. Hol boldog, hol szomorú, hol érzékeny, hol kemény ,(…) vagyok.
Talán mégse vagyok olyan boldog és gond mentes mint hiszik!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése